Csalódás volt mindenki számára a kedd esti, bosnyákok elleni mérkőzés végeredménye, a következő napokban meghatározza a hangulatomat, hogy nem jött össze a győzelem és ezzel együtt a szép búcsú a korosztálytól.
Többször is mérgesebb voltam a kelleténél, ennek pedig a játékvezető ténykedése volt az oka. Előfordult, hogy ketten is visszahúztak, de a bíró nem fújt semmit.
Este legalább a nagyválogatott miatt boldog lehettem. A második félidőre értem haza, igaz, így sem maradtam le semmiről. Biztató volt a Moldova elleni játék, szerintem nagyon jól futballoztak a srácok, és ami a lényeg, megvan az első győzelem.
Ma már visszatérek a Bresciához, bár azt nem tudom a lábam milyen állapotban lesz. A második félidőben már éreztem egy kicsit a korábbi sérülésem. Mindenesetre most hazamegyek és pihenek. Nagyon remélem, hogy a hétvégén pályára léphetek.
Hihetetlenül vártam már, hogy a Serie A-ban is játszhassak, tulajdonképpen három éve ezért dolgoztunk. Ég és föld a különbség az első és a másodosztály között. Óriási élmény volt pályára lépni a Parma ellen is, bár azt sajnálom, hogy veszítettünk. Az bizonyos, hogy nagyon nehéz dolgunk lesz, de a célunk a bennmaradás kiharcolása.
Először is köszöntöm a Nemzeti Sport Online Blogzónájának olvasóit. Mostantól én is rendszeresen jelentkezem bejegyzésekkel a portálon.
Az elmúlt napokban több vizsgálaton részt vettem, a legutóbbiból kiderült, hogy nincsen komolyabb baj, de az még egyáltalán nem biztos, hogy pályára lépek a Wales elleni találkozón. A combomnál, illetve a lágyékomnál éreztem fájdalmat eddig. A pénteki edzés után jobb a helyzet, mint korábban, de biztosan nem állíthatom, hogy a kezdőcsapatban leszek. Hátravan még egy nap, bizakodó vagyok.
A válogatott mez mindig fontos volt a számomra, nem csinálok abból problémát, hogy a korosztályos vagy az A-válogatottba hívnak. Abszolút nem zavar, hogy most nem a „nagyoknál”, hanem az U21-es csapatnál vesznek számításba. Ráadásul nagy megtiszteltetés ebben a csapatban szerepelni, nagyon jó játékosok alkotják, és az együttes remek eredményeket ért el korábban.
Ebben a csapatban mindenki tudja, mikor mit kell tennie. Jó a hangulat, sokat nevetünk, amikor annak van ideje, senki sem feszélyezett. Viszont ha dolgozni kell, akkor nincs helye másnak, mint a munkának.
Most nagyon fontos megméretés előtt áll ez a gárda, egyáltalán nem lesz könnyű dolgunk sem Wales, sem Bosznia-Hercegovina ellen.
A walesiekről azt gondolom, hogy semmi extrát nem csinálnak, nem próbálják színezni a játékot, de amit tudnak, azt magabiztosan teszik.
A kinti 4–1-es vereségnél nem volt benne a játékban egy ilyen eredmény. Buta gólokat kaptunk, nagyon hiányzott a koncentráció. Ezeket a hibákat most nem követhetjük el!
Akkor tudunk sikeresek lenni, ha csapatot alkotunk a pályán és lehetőleg a pályán kívül is. Utána jönnek az egyéni alakítások és képességek, amik a mi javunkra döntenek el egy-egy meccset. Ebben a válogatottban Németh Krisztiánra jellemző az, hogy nyerőemberré válik, eldönti a találkozót, mint tette azt legutóbb Boszniában.
Róth Antallal most dolgozom együtt először, egy nagyon szimpatikus és egyenes embert ismertem meg személyében, aki céltudatos és ért a játékosok nyelvén.
